A legtöbb gyermeknek rengeteg játéka van. A nagy mennyiség megterhelő, nem látják át, fárasztja őket. Emiatt célszerű a nagyobb ünnepek és az új tárgyak otthonunkba kerülése előtt vagy után (és amúgy időnként is) szelektálni a játékospolcon.
Így egyrészt hely szabadul fel, másrészt a gyerekek jobban meglátják a választás során a lehetőségeket, harmadrészt szülőként is jobban át tudjuk tekinteni a készletet. Így az ünnepekre való vásárlás során tisztában lehetünk azzal, hogy
- mik azok a játéktípusok, amik szinte érintetlenek (lehet, hogy ezt érdemes kerülni vagy új megközelítéssel játékba vonni (ebben tud segíteni az aLapKaland kártyacsomagom is));
- mik azok, amik tönkrementek (rossz minőség és/vagy a sok használat az ok? Ha szeretnénk pótolni, akkor keressünk strapabíróbb alternatívát! );
- miből lehetne több, miből van elég illetve sok.
Mit kezdjünk a kiválogatott játékokkal?
A törött, sérült játékokat célszerű megjavítani, vagy ha ez nem lehetséges, eldobni. Persze csak akkor, ha nem a roncsderbi a gyerek kedvenc játéka. 😉
Ami jó állapotú, de számunkra felesleges, azt eladhatjuk vagy elajándékozhatjuk a rokonságban, a gyermek intézményének, a védőnőn keresztül vagy más módokon is rászorulóknak.
Az új játékok bekerülése után egy hónappal is érdemes áttekinteni a gyerekszobát. Ha nem is azonnali eltávolítással kell büntetni a nem használt darabokat, de különböző technikákkal érdemes előtérbe helyezni, játékba vonni őket vagy egy időre eltenni a gyermek szeme elől, majd később elővenni.
A selejtezésnél is fontos lehet szem előtt tartani, hogy milyen típusú játékot kerüljünk és milyet részesítsünk előnyben. Ezeket Kim John Payne Egyszerűbb gyermekkor című könyve alapján gyűjtöttem össze.
Milyen játékot kerüljünk?
- Ami a gyermek fejlettségi szintjének nem megfelelő. Amit már kinőtt, olyat felesleges. Amihez még kicsi, abban vagy kárt tenne, vagy frusztrálná, vagy tönkretenné addigra, amire belenő.
- Az „egyértelmű” játékokat, azaz azokat, amelyek nem lehetnek mások, csak azok a nagyon konkrét dolgok, amikre megtervezték őket (pl. plüss mesehős vs. plüss kutya).
- Gyenge minőségű, túl sokat tudó, túl könnyen tönkremenő játékok.
- Erősen stimuláló játékok, amik villogó fénnyel, többféle hanggal működnek. Éppen elég inger éri a gyerkőcöket, játék közben ők is remekül tudják utánozni, elképzelni egy-egy állat vagy gép hangját.
- Bántó, idegesítő, rombolást inspiráló játék. Ne vegyünk meg ajándékba sem olyat, amit mi sem látnánk szívesen saját gyermekünk kezében!
- Szuper fejlesztőjáték. A játék elsődleges célja nem a fejlesztés. Utóbbihoz szükséges eszközök beszerzésében kérjük a problémában érintett szakember segítségét!
Mit érdemes akkor választani?
- Természetes anyagút (fa, gyapjú, fém, selyem, pamut…), ugyanis ezeknek más a tapintása, súlya, és ezáltal az értéke is a gyerek számára.
- Minden, ami szerepjátékhoz kapcsolódhat: minél kevésbé kidolgozott jelmez, orvosi készlet, fodráskészlet, barkácskészlet, textilek…
- A természet felfedezését, gyűjtögetést, öntögetést lehetővé tevő eszközöket: vödör, ásó, lapát, háló, dobozok…
- Amivel minket utánozhat, nekünk segíthet: saját kötény, sütőkesztyű, seprű, lapát, állatgondozáshoz szükséges eszközök, talicska…
- A társas érintkezést segítő játékokat: (rongy)baba, kiskonyha, faállatok, autók, építőkockák, kártyajátékok, társasjátékok, …
- Mozgást ösztönző játékokat: ugrókötél, ugróiskola (aszfaltkréta), bicikli, labda, korcsolya, hinta, roller, mászóka, kúszócső, egyensúlyozó rúd, kosárpalánk, golyópálya, szánkó, teherautó, …
- Hangszereket (dob, csengettyű, síp, furulya, esőbot, csörgődob, kereplő…), vagy más művészethez köthető alkotást szolgáló eszközt: vastag zsírkréta, ceruza, festék, gyurma (házilag is készíthetünk tartósat és jó állagút), különböző papírok, olló, ragasztó, kellékek faragáshoz, kötéshez, varráshoz, gyöngyfűzéshez, kerámiázáshoz…