Az előző részben számba vettük, hogy milyen szempontok befolyásolhatják az ajándékozást. Ebben a bejegyzésben az ajándék tárgyán lesz a hangsúly.
Vegyük sorba, hogy mi lehet ajándék:
- ruha
Hát, szerintem, hacsak nem a kedvenc mesehős vagy cuki állat/dino/jármű van a ruhán, esetleg nagyon vágyott ruhadarab, akkor hiába hasznos vagy szükséges, a kisebb gyerekek biztosan, de a nagyobbak sem igazán örülnek (tartósan) ezeknek. A picik ráadásul gyorsan kinövik, elhasználják őket. A távolabbi családtagok nem mindig találják el a méretet és a tényleg hasznos darabot. Illetve lássuk be, hogy a fogyasztói társadalomban élve bármikor tudunk venni és kaphatnak ruhát, hiszen elérhető és szükséges is.
- könyv
Nagyon sok jó és sajnos kevésbé színvonalas kiadvány van a piacon. Érdemes választás előtt tájékozódni megbízható forrásokból. Ajánlom ehhez a www.moly.hu oldalt, Facebookon a Neveljünk olvasókat! csoportot vagy az Égigérő oldalát. Érdemes egyeztetni arról, hogy milyen témában válasszunk könyvet.
- élmény
Szuper megoldás akkor, ha sok a tárgy az ajándékozandó körül, illetve, ha szeretnénk, hogy velünk vagy valaki mással minőségi időt töltene. Szerintem a kisebb gyerekek ezt nem tudják még értékelni. Nehéz nekik elképzelni azt, hogy majd valakivel valamikor valamit együtt fognak csinálni. Ráadásul, ha havonta járunk moziba, akkor teljesen más értéke van egy mozijegynek, mint ha még sosem voltunk ilyen jellegű programon.
- használati tárgy, kozmetikum, édesség
Számomra ez az a kategória, amit inkább nem választok. Egyrészt a szülőnek úgyis meg kell vennie, amire szükségük van, másrészt, ha nem ismerem nagyon a családot, akkor könnyű mellényúlni, gondoljunk csak az allergiákra, a bevált kedvencekre. Az ünnepek környékén a gyerekek úgyis több édességet esznek, ne fokozzuk ezt!
- pénz, ajándékutalvány
Szerintem egy kis gyermeknek (6 év alatt) ez nem jelent semmit. Nincsenek tisztában a pénz értékével, a választás lehetősége és folyamata megterhelő számukra. Mi például csak élelmiszerboltba, drogériába járunk együtt a gyerekekkel. A többi vásárlást (ruha, játék, könyv) online intézzük. A szülők viszont feltehetően jobban örülnek neki, mint egy személytelen, felesleges kacatnak, pláne akkor, ha valamilyen célra gyűjtik a gyermeknek a pénzt. Nagy, közös, később megkapott ajándék során szerintem ritkán emlékeztetik a szülők a gyerekeket, hogy kiktől kapták a biciklire a pénzt.
- játék
A fent említett nagy mennyiség megterhelő hatása miatt is célszerű szülőként a nagyobb ünnepek és az új tárgyak otthonunkba kerülése előtt (és amúgy időnként is) szelektálni a játékospolcon. Így egyrészt hely szabadul fel, másrészt jobban át tudjuk tekinteni mi a készletet, a gyerekek pedig a játék során a lehetőségeket. Átláthatjuk azt, hogy
- mik azok a játéktípusok, amik szinte érintetlenek (lehet, hogy ezt érdemes kerülni vagy új megközelítéssel játékba vonni);
- mik azok, amik tönkrementek (rossz minőség és/vagy a sok használat az ok? Ha szeretnénk pótolni, akkor keressünk strapabíróbb alternatívát! );
- miből lehetne több, miből van elég illetve sok.
Mit kezdjünk a kiválogatott játékokkal?
A törött, sérült játékokat célszerű megjavítani, vagy ha ez nem lehetséges, eldobni. Persze csak akkor, ha nem a roncsderbi a gyerek kedvenc játéka.
Ami jó állapotú, de számunkra felesleges, azt eladhatjuk vagy elajándékozhatjuk a rokonságban vagy rászorulóknak.
Az ünnep eltelte után egy hónappal is érdemes áttekinteni a gyerekszobát. Ha nem is azonnali eltávolítással kell büntetni a nem használt darabokat, de különböző technikákkal érdemes előtérbe helyezni, játékba vonni őket vagy egy időre eltenni a gyermek szeme elől.
Azt, hogy milyen típusú játékot kerüljünk és milyet részesítsünk előnyben, azt Kim John Payne Egyszerűbb gyermekkor című könyve alapján gyűjtöttem össze.
Milyen játékot kerüljünk?
- Ami a gyermek fejlettségi szintjének nem megfelelő. Amit már kinőtt, olyat felesleges. Amihez még kicsi, abban vagy kárt tenne, vagy frusztrálná, vagy tönkretenné addigra, amire belenő.
- Az „egyértelmű” játékokat, azaz azokat, amelyek nem lehetnek mások, csak azok a nagyon konkrét dolgok, amikre megtervezték őket (pl. plüss mesehős vs. plüss kutya).
- Gyenge minőségű, túl sokat tudó, túl könnyen tönkremenő játékok.
- Erősen stimuláló játékok, amik villogó fénnyel, többféle hanggal működnek. Éppen elég inger éri a gyerkőcöket, játék közben ők is remekül tudják utánozni, elképzelni egy-egy állat vagy gép hangját.
- Bántó, idegesítő, rombolást inspiráló játék. Ne vegyünk meg ajándékba sem olyat, amit mi sem látnánk szívesen saját gyermekünk kezében!
- Szuper fejlesztőjáték. A játék elsődleges célja nem a fejlesztés. Utóbbihoz szükséges eszközök beszerzésében kérjük a problémában érintett szakember segítségét!
Mit érdemes akkor választani?
- Természetes anyagút (fa, gyapjú, fém, selyem, pamut…), ugyanis ezeknek más a tapintása, súlya, és ezáltal az értéke is a gyerek számára.
- Minden, ami szerepjátékhoz kapcsolódhat: minél kevésbé kidolgozott jelmez, orvosi készlet, fodráskészlet, barkácskészlet, textilek…
- A természet felfedezését, gyűjtögetést, öntögetést lehetővé tevő eszközöket: vödör, ásó, lapát, háló, dobozok…
- Amivel minket utánozhat, nekünk segíthet: saját kötény, sütőkesztyű, seprű, lapát, állatgondozáshoz szükséges eszközök, talicska…
- A társas érintkezést segítő játékokat: (rongy)baba, kiskonyha, faállatok, autók, építőkockák, kártyajátékok, társasjátékok, …
- Mozgást ösztönző játékokat: ugrókötél, ugróiskola (aszfaltkréta), bicikli, labda, korcsolya, hinta, roller, mászóka, kúszócső, egyensúlyozó rúd, kosárpalánk, golyópálya, szánkó, teherautó, …
- Hangszereket (dob, csengettyű, síp, furulya, esőbot, csörgődob, kereplő…), vagy más művészethez köthető alkotást szolgáló eszközt: vastag zsírkréta, ceruza, festék, gyurma (házilag is készíthetünk tartósat és jó állagút), különböző papírok, olló, ragasztó, kellékek faragáshoz, kötéshez, varráshoz, gyöngyfűzéshez, kerámiázáshoz…
Nemrég olvastam Sárosdi Virág (gyógypedagógus) skillo.hu-s hirdetésében egy olyan szempontot, hogy szerinte a jó játék olyan, ahol a játékkal való munka 90%-át a gyermek végzi, és a játéknak csak 10% marad. Tehát ha villog, rezeg, zenél…, akkor egyrészt túlstimulálja a gyermeket, másrészt az csak annyit tanul belőle, hogy gombokat kell nyomogatni. Ennél talán többet, mást szeretnénk tanítani a gyermekeinknek. 😉
Bízom benne, hogy segítséget tudtam nyújtani a megfelelő ajándék kiválasztásában! Ha konkrét tippekre, márkákra, könyvcímekre lenne szükséged, a JátékÉlmény(b)Irodalom, a Természetes játékok, az Egyszerűbb gyermekkor, a Neveljünk olvasókat! Facebook-csoportokban biztosan számos ötlettel gazdagodhatsz.