Miért nehéz a gyerekeknek beszélni az érzéseikről?
A gyerekek érzelmi megnyilvánulásai sokszor nagyon intenzívek, hiszen még tanulják, hogyan ismerjék fel, nevezzék meg és kezeljék őket.
A legintenzívebb érzések erős viselkedéses formában jelennek meg: sírás, kiabálás, visszahúzódás vagy dobálás.
Habár fiatal felnőtt korig fejlődik az az agyterület (prefrontális kéreg), ami segít az érzelmek szabályozásában, ettől függetlenül az érzelmi intelligencia fejleszthető. És a gyerekek számára az egyik legtermészetesebb tanulási mód a játék.
Összegyűjtöttem néhány egyszerű játékötletet, amely segíthet a gyerekeknek:
– felismerni az érzéseiket
– beszélni róluk
– és megtanulni kezelni az indulatokat.
Miért fontos az érzelmi intelligencia fejlesztése gyerekkorban?
A gyerekek nem úgy születnek, hogy pontosan tudják, mit éreznek, vagy hogyan kezeljék az érzéseiket. Az érzelmek felismerése, megnevezése és szabályozása tanulási folyamat, és ebben a szülőknek kulcsszerepük van. Egyrészt elképesztően fontos a minta, amit mutatnak, másrészt az érzelmek elfogadása, kezelése, tanítása is egy olyan terület, amire érdemes nagy hangsúlyt fektetni.
Amikor egy kisgyerek dühös lesz, sírni kezd vagy hisztizik, nem „rosszul viselkedik”, hanem egyszerűen még nem tudja, mi történik benne. Érzelmi viharban van, ráadásul nem áll rendelkezésére elegendő eszköz a vihar lecsendesítéséhez.
Az érzelmi intelligencia fejlesztése segít abban, hogy a gyerekek fokozatosan megtanulják:
- felismerni, mit éreznek,
- szavakba önteni az érzéseiket,
- megérteni mások érzelmeit,
- és egyre inkább szabályozni az indulataikat.
Ez nem egyik napról a másikra történik. Sok közös beszélgetésre, játékra és tapasztalatra van szükség ahhoz, hogy a gyerekek biztonságosan találkozhassanak a saját érzéseikkel.
A jó hír, hogy az érzelmekről való tanulás nem feltétlenül komoly beszélgetésekben történik. A gyerekek számára a játék az egyik legtermészetesebb módja annak, hogy megismerjék és feldolgozzák a belső élményeiket. Egy-egy közös játék, történet vagy beszélgetés segíthet abban, hogy az érzések érthetőbbé és kezelhetőbbé váljanak számukra.
A következő játékok abban segítenek, hogy az érzelmekről való beszélgetés a mindennapok természetes részévé váljon.
- Érzelem Activity – játsszátok el az érzéseket
Ez a játék segít a gyerekeknek észrevenni az érzelmek külső jeleit.
Írjatok fel néhány érzelmet papírdarabokra, vagy használjatok érzelemkártyákat. Egy játékos húz egyet, majd szavak nélkül elmutogatja az adott érzést. A többiek kitalálják, mi lehet az.
Utána beszélgethettek arról is:
– Mikor érezted utoljára ezt?
– Mit csináltál akkor?
– Mit segített volna?
Kipróbálhatjátok a rajzolást és a szavakkal körülírást is.
Ez a játék segít a gyerekeknek felismerni az érzelmeket másokon és önmagukon is. - Hol érzed a testedben? – beszélgetés az érzelmek testi jeleiről
Az érzelmeknek gyakran testi jelei is vannak.
Kérdezd meg a gyereket:
– Hol érzed a testedben a dühöt?
– Hol érzed a szomorúságot?
– Hol érzed az örömöt?
Rajzolhattok egy egyszerű emberalakot, és színekkel jelölhetitek az érzéseket, oda rajzolhatjátok az érzelmet, oda tehetitek mellé az adott érzelem kártyáját .
Például: düh → ökölbe szoruló kéz, félelem → gyors szívverés, öröm → „ugrál a hasam”
Ez a játék segít a gyerekeknek jobban észrevenni a saját érzelmi jelzéseiket. - Mondatbefejezés – egyszerű játék az érzések kimondásához
Ez egy nagyon egyszerű, mégis sokszor meglepően mély beszélgetéseket hozó játék.
Kezdd el a mondatot, a gyerek pedig fejezze be:
– Amikor mérges vagyok, akkor…
– Amikor szomorú vagyok, akkor…
– Amikor félek, akkor…
– Amikor örülök, akkor…
Nincs jó vagy rossz válasz. A cél az, hogy teret adjunk az érzések kimondásának. - Érzelemvadászat – keressétek meg az érzéseket a történetekben
Néha a gyerekek könnyebben beszélnek az érzésekről másokon keresztül. Nézzetek mesét, olvassatok könyvet, vagy beszélgessetek egy nap történéseiről, és keressétek meg együtt:
– Ki volt szomorú?
– Ki lett mérges?
– Ki örült valaminek?
Ez segít a gyerekeknek észrevenni az érzelmeket a történetekben és a mindennapokban. - Mit segít, amikor dühös vagy? – beszélgetés az indulatkezelésről
Ez a játék már az indulatkezelést gyakorolja.
Beszélgessetek arról: Mit lehet csinálni, amikor dühös vagy?
A gyerekek gyakran mondanak ilyeneket: rajzolok, elvonulok, kiabálok egyet, szólok valakinek
Készíthettek egy „dühöt kezelő eszköztárat” is közösen. (Ha ötletekre és vizuális szemléltetésre van neked is szükséged, keresd az Indulat-aLap kártyacsomagot, amellyel együtt tanulhattok a gyermekeddel feszültséglevezető technikákat.) - Történet az érzelmekről – egy mese az érzések változékonyságáról
Húzzatok néhány érzelemkártyát, és találjatok ki egy történetet, amelyben ezek az érzések megjelennek.
Például:
– egy kisfiú először izgatott,
– aztán csalódott,
– végül büszke lesz.
Ez a játék segít a gyerekeknek megérteni, hogy az érzelmek változnak és egymás mellett is megjelenhetnek. - „Mi segíthet most?” – a gyerek szükségleteinek felismerése
Amikor a gyerek valóban erős érzelmet él át, sokszor nem a magyarázat segít, hanem egy egyszerű kérdés: „Mi segítene most? „
Lehet, hogy a válasz: egy ölelés, egy kis egyedüllét, egy beszélgetés, vagy egy közös játék.
Ez a kérdés segít a gyereknek kapcsolódni a saját szükségleteihez.
Az érzelmek tanulása idő. Hogyan segíthet ebben a játék?
Az érzelmek felismerése és kezelése nem egyik napról a másikra alakul ki. A gyerekek lépésről lépésre tanulják:
– felismerni,
– kimondani,
– és kezelni az érzéseiket.
A játék ebben hatalmas segítség lehet, mert biztonságos teret ad a gyakorláshoz.
Segítség nehéz érzelmi helyzetekben – Érzelmi elsősegély szülőknek
Ha szeretnél még több kapaszkodót arra, hogyan segítheted a gyerekedet a különböző érzelmi helyzetekben, készítettem egy rövid segédanyagot is:
Érzelmi elsősegély szülőknek
Ebben olyan gondolatokat és eszközöket gyűjtöttem össze, amelyek segíthetnek, amikor a gyereket az érzelmei elárasztják.
Letöltöm!
Ha érdekel a gyerekek érzelmi intelligenciájának fejlődése, a JátszóTér podcast egyik epizódjában arról beszéltem, hogyan tudod segíteni a mindennapokban az EQ fejlődését. Hallgasd meg te is!
Meghallgatom!
Gyakori kérdések az érzelmekről
Hogyan segíthetem a gyerekemet az érzelmei felismerésében?
Az érzelmek felismerése tanulható készség. A kicsi gyerekek érzik az érzelmeket, de nem tudják felismerni, megnevezni őket. Ilyenkor a szülő feladata az, hogy szavakat adjon, hogy elbírja a kisgyermek nehéz érzéseit és hogy ne akarja megszüntetni a negatívnak tűnő érzelmi állapotot.
Például mondhatjuk:
„Úgy látom, most csalódott vagy.”
„Talán dühös vagy, mert nem ledőlt a torony.”
Az is sokat segít, ha a mindennapokban beszélgetünk az érzésekről: egy mesében, egy játékhelyzetben vagy akár egy nap végén felidézve, mi történt velünk. Az érzelemkártyák, történetek, rajzolás vagy szerepjáték mind jó eszköz lehet arra, hogy a gyerekek játékosan találkozzanak az érzések világával.
A legfontosabb, hogy az érzelmekről való beszélgetés természetes része legyen a mindennapoknak, ne csak akkor kerüljön elő, amikor valami nehézség történik.
Mit tegyek, ha a gyerekem nagyon dühös?
A düh önmagában nem rossz érzés. Minden ember átéli, a gyerekek is. A nehézséget általában nem maga az érzelem, hanem annak viselkedésbeli megnyilvánulása és kezelése okozza.
Amikor a gyerek nagyon dühös, először a biztonság és a megnyugvás a legfontosabb. Ilyenkor gyakran még nem működik a magyarázat vagy a tanítás, mert a gyerek „nem hallja meg”.
Segíthet például:
- ha a szülő nyugodt jelenléttel mellette marad,
- ha lehetőséget kap az érzés kifejezésére (például mozgásban, rajzban vagy játékban),
- ha később, a megnyugvás után beszélgetünk arról, mi történt.
Idővel a gyerekek megtanulják felismerni a dühöt, és egyre több eszközt találnak arra, hogyan kezeljék. Ebben segíthetnek a közös játékok és az érzelmekről szóló beszélgetések is.
Hány éves kortól beszélgessünk az érzelmekről?
Az érzelmekről való beszélgetést már egészen kis korban el lehet kezdeni. A kisebb gyerekek még nem feltétlenül értik pontosan az érzések nevét, de a szülői visszajelzésekből és a közös beszélgetésekből fokozatosan tanulnak róluk.
Már a kisgyermekkorban is segíthet, ha egyszerű szavakkal megnevezzük a gyermek vagy a saját érzéseinket:
„Most örülsz.”
„Aggódom, hogy leesel onnan.”
Óvodáskorban a gyerekek egyre jobban érdeklődnek mások érzései iránt is, ezért ekkor különösen sokat segíthetnek a mesék, szerepjátékok és az érzelmekkel kapcsolatos játékok.
Valójában nincs egyetlen „jó” életkor: az érzelmekről való beszélgetés a mindennapi kapcsolódás része lehet a gyerekkel, már egészen kicsi kortól kezdve.