A természet kincseket rejt. Egy kavics, egy bot, egy fűszál rengeteg játékos pillanatot szerezhet. Nem kell mindenre kész megoldást nyújtanunk, csak hagyjuk gyermekeinket szabadon, felfedezni.
Akik a közösségi oldalakról ismertek, tudhatjátok, hogy nagyon szeretem a természetes anyagú játékokat. Annyira, hogy a Természetes játékok Facebook csoportnak 2019. ősze óta adminisztrátora, 2023. februára óta pedig vezetője vagyok.
És hogy miért is preferálom őket?
- A többségük nyílt végű játék (kocka, golyó, selyemkendő, korong, egy kő vagy bot), ami hatalmas szabadságot ad a fantáziának, változatos játékot biztosítva, fejlesztve a rugalmas gondolkodást, történetalkotást, szimbolizációs képességet. Ezek a játékok nincsenek “készen”, hanem a (közös) játék (építés, festés, kirakás) által válnak valamivé. Így erősítik a szülő–gyerek, gyerek-gyerek együttműködést, kapcsolódást. A velük való játék közben a gyerek a játék motorja, felfedezője és irányítója is egyben. Igaz, a zárt végű játékok közt is sok természetes anyagúval találkozhatunk, gondolj csak a kartonból készült kirakókra, a fa kiegészítős társasjátékokra.
- Jól kombinálhatók mindenféle játékkal. Szuperül megfér egymás mellett a műanyag állat és a fa állat, a kiskonyhában a műanyag ételek, eszközök mellett a fa, a pamutból horgolt, a gyapjúfilcből varrt vagy nemezelt étel.
- Nagyobb életkori övezetet ölelnek fel. Egy jó építőkockával egy 2 éves, egy 8 éves, de akár egy felnőtt is remekül tud játszani. Ezzel szemben a műanyag építőkben vannak nagyobb életkori ugrások.
- Tartósak, hosszú az élettartamuk. Nem avulnak fel, nem függnek a divattól. Hisz nagyon ritkán jelenik meg rajtuk merchandised elem. Hányan örökölték meg a szüleik fakockáit?! De nem kell olyan messzire mennünk: a kistestvérek, unokatestvérek is megkaphatják, vagy ha már nincs szükségetek az adott játékra, a strapabíróságuk miatt könnyen és értékállóan új gazdát tudsz nekik találni. Ha meg is sérülnek, könnyebb őket megjavítani.
- Kevésbé terhelik a környezetet. Eleve természetes anyagból készülnek, tovább használhatók, később lesz belőlük szemét, és akkor sem mikrorészecskékként keringenek tovább az élőlények szervezetében.
- Esztétikusak. Akár az otthonod díszei is lehetnek. Nem kell őket zárt tárolóba rejteni. Játék, sőt még rendetlenség esetén is szép látványt nyújtanak. Letisztult formaviláguknak, finom színviláguknak köszönhetően a gyerekek esztétikai érzékét támogatják, nem ingerlik túl őket, vizuális igényességet, belső nyugalmat közvetítenek. A szépségük, a jó tapintásuk sok szülőt is arra motivál, hogy leüljön többször játszani a gyermekével.
- Gazdag érzékszervi tapasztalást biztosítanak, míg a szintetikus anyagok könnyen becsaphatják az érzékszerveinket. Előbbiek változatos anyaguknak (különböző fafajták, kaucsuk, gyapjú, pamut, fém) köszönhetően többféle taktilis élményt nyújtanak. Gondolj bele, hogy más a tapintása egy lakkozott fakockának, mint egy pácoltnak, különböző fából készülhetnek, a horgolt pamut vagy gyapjúfonal, a gyapjúfilc, a gyapjú mind-mind más érintésre, mint a fröccsöntött műanyag. Sőt, a tapintáson kívül más érzékszervek is bevonódnak, hisz az anyagtól függően eltérhet a hőérzet, súly, textúra és az illat is. Arról nem is beszélve, hogy a különböző alapanyagokból mást-mást tanulhat a gyermekünk: melyiknek milyen a hangja, melyik törik el, ha ledobom, milyen a súlya, ez meglep vagy a várakozásaimnak megfelelő?
- Fejlesztik a problémamegoldó képességet, a fantáziát, az esztétikai érzéket, az érzékszervi észlelést, és még rengeteg képességet, készséget. Na jó, ezeknek egy részét persze a nem természetes anyagú játékok is tudják. Ugyanakkor a természetes játékok tempója nem „pörgetős”, lelassítják a gyerek játékát, támogatják az elmélyült figyelmet. Ez különösen fontos képernyők uralta környezetben, ahol a képernyő előszobáját jelentik a műanyag elemes játékok, amelyek figyelemfelhívásra és szórakoztatásra készülnek, úgy, hogy közben eltúlzott ingereket adnak a gyerekeknek. Ezeknél zenélő, villogó játékoknál a gyerek általában csak a gombot nyomogatja, nem használja a fantáziáját.
- Összességében olcsóbbak. Elég belőlük kevesebb is, mert változatosan és tovább használhatók. A többségük nyílt végű játék, ezért sokféleképpen lehet velük játszani, jól kombinálhatóak más játékokkal. Egy építőkocka lehet tégla, hal, sütemény is a kiskonyhában, de lehet vele számolni is. Könnyen továbbadhatók, hiszen kevésbé sérülnek, javíthatók, nem avulnak el, az értéküket nem veszítik el annyira, sőt egyes ritkaságok értéke megsokszorozódhat. A fa, kő, gyapjú anyagként is „közelebb visz” a természethez, ezzel növeli a természettel való affiliációs érzést, megalapozza a környezetbarát gondolkodást. Ha a saját kezűleg készítetek általatok gyűjtött anyagból játékot (pl. termésfigura, kavicsszörny), az alkotásélmény is mélyebb lesz. Az értékrended miatt újra és újra meghozod azt a döntést, hogy nem veszed meg a cuki, de műanyag kacatokat, mert tudod, hogy gyorsan eltörnek, hogy környezetszennyezőek, hogy több kell belőlük, pont azért, mert tönkremennek. Arról nem is beszélve, hogy az áruk, a minőségük miatt kétszer is meggondolod, hogy vegyél-e még belőlük és mennyit, mindez a mögöttes szemlélettel együtt azt eredményezi, hogy tudatosabban fogsz vásárolni és kevesebbet költesz.
- A természetes játékok gyártásuk során sokkal több kézi munkával, “emberi”-vel érintkeznek, nem beszélve a kézzel varrt, faragott, csiszolt, festett, tényleg szívből készült már-már művészinek számító alkotásokról. Én hiszek abban, hogy mindez hozzáadott értéket jelent a gyerekek számára is. A gyerek látja: nem a műanyagcsoda a legnagyobb kincs, hanem az, ami egyszerű, emberi, valódi. Ez értékközvetítő is: a tartósság, a természetesség, az egyszerűség belsővé váló értékek lesznek.
Sokan azért nem választanak fa játékokat, mert attól félnek, hogy a gyerek nagyobb kárt tud velük tenni magában, az otthoni környezetben. Más hatása, más eredménye van egy fakocka, mint egy puha műanyag kocka elhajításának, de ezt a gyerekek is gyorsan megtanulják. Az való igaz, hogy egy eldobott fakocka nagyobb sérülést tud okozni, de mint mindenre, ilyen esetben is nekünk szülőknek kell megtanítanunk a gyermekünket, hogyan szabad használni a fából készült játékokat. Elképzelhető, hogy előbb is abbahagyják a dobálást az ilyen játékok közt növekvő gyerekek, mert értékelik a tulajdonukat.
Természetes anyagból szinte minden játéktípust megtalálni:
- babák: pamutból, gyapjúból,
- figurák: fából,
- járművek: fából, fémből,
- építők: fából, mágneses fából,
- szerepjáték kellékek: selyemből, gyapjúból, gyapjúfilcből, fából, papírból,
- társasjátékok: papírból, fából,
- fejlesztő játékok (pl. kirakó): papírból, fából,
- fürdőjátékok: kaucsukból, fából,
- rágókák: kaucsukból, fából, pamutból.
Ha elköteleződsz a természetes játékok mellett, akkor nemcsak környezetbarát döntést hozol, hanem a gyermekeddel is jót teszel.
Ha te is szeretnéd megadni a gyermekednek ezt a játékbeli szabadságot, ha érdekel a természetes játékok világa, hallgasd meg a JátszóTér podcast 6. részét, melyben Oravecz-Horváth Lejlával, a Természetes játékok Facebook csoport egyik alapító adminjával beszélgettünk!
Ugyan a szemléletem része, így minden beszélgetést áthat, de az alábbi epizódok kapcsolódnak JátszóTér podcasten még a természetes játékokhoz:
A 16. részben az első fél év (természetes) játékait veszem sorra.
A 20. részben a hazai játékokról beszélgettünk Németh Katával, a Magyar Játékkészítők Közösségének egyik alapítójával.
A 26. részben Kimmel Hajnalkával, a tudatosminimalizmus blog írójával a fenntartható gyermekkort jártuk körül.
A 37. részben pedig egy faállat készítővel, Fózer Zsófiával, a FóziFox alapítójával beszélgettünk a faállatokról, a saját készítésű játékok varázsáról.
Tarts velem!